C. S. Lewis: A ló és kis gazdája

eredeti cím: The Horse and His Boy • kiadó: M & C Kft. • 268 oldal • sorozat: Narnia krónikái • fordította: K. Nagy Erzsébet, Háy János • illusztrátor: Pauline Baynes  • műfaj: fantasy • goodreads értékelés: 3,91 • molyos értékelés: 81%

Narnia ​birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis, ezek közül az elsőt, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címűt vitte filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media.

A Narnia Krónikája a Jó és Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár a lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű.

Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Kalandos utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban. Kiadónk sorozatban jelenteti meg a rajzokkal illusztrált hét kötetet. Sorozat ez, melyben minden mű önmagában is teljes egész, önállóan is lenyűgöző olvasmány. Vágtassunk együtt a szabadságba!


A NARNIA KRÓNIKÁINAK HARMADIK KÖTETE:

A ló és kis gazdája

Narnia… ahol egyes lovak emberi nyelven beszélnek… ahol az árulás ellenére a sors beteljesül. Két, mindenre elszánt szökevény találkozik, s egyesítik erőiket. Eleinte ugyan csak zord és kiszolgáltatott életük elől menekülnek, ám hamarosan egy szörnyű viadal kellős közepén találják magukat. Ez a csata dönti el sorsukat és Narnia sorsát is.

A harmadik kötet nem is Narniában játszódik. Számomra picit kakukk tojás ez a rész, egy monoton kakukk tojás.

A mostani történetünk főszereplője Shasta, aki Archenland déli szomszédos országában, a Calormeni Birodalomban tengeti mindennapjait, míg nem találkozik Bree-vel a beszélő narniai lóval, aki felvilágosítja róla a fiút, hogy ő sem ide tartozik.

Így hát ketten útra kelnek, hogy haza jussanak északra, Narniába. Út közben csatlakozik hozzájuk Hwin, aki szintén narniai paripa és gazdája, Aravis, a tharkeena, aki egy elrendezett házasság elől menekül.

Nem tetszett ez a rész, nem tudok vele mit kezdeni. Monoton volt, igazából minden életkedvem elszállt olvasás közben. Nekem nem jött be ez a folyamatosan úton vagyunk, egyébként nem történik semmi dolog.

Ezt a történetet is olvastam már egyszer elvileg. És egyetlen egy rész még rémlett is belőle, amikor Susan találkozott Shastaval és összekeverte Corinnal, Archenland trónörökösével.

Jaj, azt elfelejtettem említeni, hogy ebben a kötetben is szerepelnek a Pevensie testvérek, bár csak mellékszereplők.

Valahol olvastam, talán molyon, hogy valakit ez a rész az arab világra emlékeztet… Engem meg inkább a Török Birodalomra. Méghozzá a terjeszkedő Török Birodalomra.

Ugyanis azt véltem felfedezni a történetből, hogy már csak Archarland és Narnia tartozik a szabad országok közé. A környező országokat mind bekebelezte a tisroc és serege.

Volt egy dolog, ami viszont nagyon tetszett a történetben, nem is inkább legyen kettő. Az egyik Aravis és Shasta kapcsolata, ahogy a lány a mélységes megvetéstől eljutott a szerelemig.

Illetve Bree, a gőgös harci paripa, ahogy a végére egészen magában szállt.

Aslan ebben a részben számomra furcsa volt, igazán senkihez nem tudnám hasonlítani, nagyon találó volt, amikor a sötétben azt mondta Shastának, amikor megkérdezte tőle, hogy ő egyébként kicsoda, hogy „Az vagyok, aki vagyok”.

A végén természetesen a jó újra győzedelmeskedett, és a halászfiú is haza talált.

Narnia krónikái: A varázsló unokaöccse • Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény • A ló és kis gazdája • Caspian herceg • A Hajnálvándor útja • Az ezüsttrón • A végső ütközet