eredeti cím: P. S. I Still Love You • kiadó: Könyvmolyképző Kiadó • 336 oldal • sorozat: A fiúk, akiket valaha szerettem • fordította: Benedek Dorottya • műfaj: Young Adult, romantikus • goodreads értékelés: 4,16 • molyos értékelés: 94%
Lara Jean nem számított rá, hogy valóban beleszeret Peterbe. Ők ketten csak színleltek, aztán hirtelen ez már több lett egyszerű színjátéknál. Most Lara Jean minden eddiginél jobban összezavarodott. Amikor egy újabb fiú bukkan fel a múltjából, az iránta táplált érzelmei is visszatérnek. Szerethet egy lány egyszerre két fiút?
A kirobbanóan sikeres A fiúknak, akiket valaha szerettem folytatása. Elbűvölő és őszinte történet, melyben a felejthetetlen Lara Jean szemén át láthatjuk az első szerelmet. A szerelem sosem egyszerű, de talán részben ezért is olyan elképesztő.
Add át magad a varázsának!
Február óta eltelt bő 2 hónap. Ennyi idő kellett, hogy úgy érezzem itt az idő folytatni Lara Jean és Peter Kavinsky történetét.
Imádom a Song lányokat, talán jobban, mint valaha. Sőt most már ott tartok, hogy – bár ha ez egyáltalán lehetséges – Margot talán kevesebbet szerepelt ebben a kötetben, mint az előzőben, mégis sikerült végre a legidősebb Covey nővért is megkedvelnem. Jót tett neki Skócia.
Lara Jean pedig továbbra is olyan mintha én lennék, csak valahogy az én életemből kimaradnak a szép fiúk, akik értem versengenek.
Peter a könyv első felében teljesen elcsavarta a fejem. Talán jobban, mint az első részben. És én is borzasztó dühös voltam rá Gen miatt, de – talán mert idősebb vagyok, nem tudom – mégis megértettem picit, hogy mit miért tesz.
Aztán a könyvnek úgy körülbelül a közepén megismerkedtem John Ambrose McClarennel. Én is úgy vagyon ezzel mint Lara Jean, egyszerűen így a teljes nevén kell emlegetnem, nem tudom miért. Talán mert jól hangzik. Mindegy... Johnny vicces, kedves és nem mellesleg szőke, kék szemű, olyan politikus típus. Nem tudom, honnan jött ez a politika dolog, a Modell ENSZ-szel kapcsolom össze.
Szóval a lényeg az, hogy volt egy életvidám, sodródjunk az árral pasink, meg egy komolynak mutatkozó másik. Naná, hogy belezúgtam mind a kettőbe, mármint Lara Jean... ő zúgott bele Peter K.-ba és McClarenbe is.
Sajnáltam az egész történet alatt a középső Song lányt, hisz én is nagyon sokszor esek abba a hibába, hogy megakarom tartani a tortát, ám emellett meg is kóstolnám.
És talán egyetlen egy szereplő volt a történetben, aki végig stagnált a szeretet mércémen. Ő nem volt más, mint Kitty Song Covey. Szeretem a gyerek szereplőket, de ezt már az előzőrésznél és a Csokoládéimádók sorozat kapcsán is kifejtettem. Egyszerűen nem tudom nem párhuzamot húzni Kitty és Gavin között. Mind a ketten borzasztó mókásak. Kitty a korához képesti túlérettsége a legviccesebb. Imádom, ahogy mesterkedik. Igazából, ha ő nem lenne az egész történet meg sem született volna.
Kiokosítottam magamat, és már tudom, hogy ez egy trilógia. Szóval alig várom, hogy végül hogyan zárul Lara Jean és Peter K. gimis szerelmi története. Én most már végérvényesen beleszerettem Jenny Han történetébe. Valószínűleg valamikor a Nyár-trilógiával is teszek egy próbát.
A fiúknak, akiket valaha szerettem: A fiúknak, akiket valaha szerettem • Utóirat: Még mindig szeretlek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése